Amikor kiköltöztünk Angliába megfogadtam, hogy nem hagyom abba a blogom írását. Hahaha, ma azt gondolom hogy ez nagyon merész elhatározás volt. Most már 9 hónapja vagyunk idegen földön és kijelenthetem, hogy ez az időszak, iszonyú nehéz volt! Olyan nagy mennyiségű külső idegen inger ér itt nap, mint nap, annyi kihívással kell szembe néznünk, hogy a befelé fordulás szinte lehetetlenné vált, ami az íráshoz elengedhetetlen. Az otthon évek alatt felépített belső egyensúlyom végig penge élen lavírozott és időnként bizony el is tűnt. Sokszor nem tudtam hogyan is tudom ezt az egészet épp ésszel végig csinálni, de aztán valahogy mindig sikerült tovább menni.
Azonban még nincs vége a megpróbáltatásoknak, valahogy azt gyanítom nem is lesz, amíg külföldön élünk. Ugyanakkor nagyon jó tapasztalat szerzési forrás a távoli élet. Sok olyan dologra rájön az ember, amire otthon szinte esélye sincs. Számos dolgot tanulok nap, mint nap. Az élet izgalmas, minden nap más, új, ismeretlen, talán túlságosan is impulzív. Én szeretem az ilyen mozgalmas életet, egész életemben kerestem az új kihívásokat, de be kell vallanom, hogy ez itt a hazámtól távol még talán nekem is túl sok a jóból. 🙂 Talán néha egészen sikerülne összetörnie Angliának, ha nem tudnám, hogy ez egy átmeneti időszak az életünkben.
Ezzel a tudattal máris már csak egy érdekes új élethelyzetté válik a külföldi lét, ami nap, mint nap formálja, építi, gazdagítja a személyiségemet. Hálás vagyok a sorsnak, amiért lehetőséget adott, hogy megtapasztalhassam milyen egy idegen kultúra, de azért remélem most már könnyebb lesz. Remélem itt is rálelek arra az ösvényre, ami a fény felé vezet. De az is lehet, hogy már meg is találtam. 🙂
Foto: Thinkstock, style.hu, valaszthatsz.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: