Tudtad, hogy 100 budapesti háztartásból 41 – ben egy személy él? Így Budapest egy szinglifőváros lett? A nők és a férfiak átlagosan 30 alatt még nem házasok, 40 felett pedig már nem? Tisztelet a nagyon kevés kivételnek. De akik összeházasodnak és együtt is maradnak valóban boldogabbak, mint az egyedülállók?
Mostanában ez a kérdés foglalkoztat, hogy vajon egyedül vagy kapcsolatban boldogabbak-e az emberek? A közfelfogás szerint, aki egyedül van, az biztos magányos és boldogtalan. Hiszen társas lények vagyunk. Ez igaz, de valóban így van? Én nem hiszem. Szerintem egyedül is lehet boldogan élni. Ez csak döntés kérdése. Hiszen meg kell tanulnunk abból a legjobbat kihozni amink van. Ha éppen egyedül vagyunk sincs ez másképpen. Sőt, szerintem először mindenkinek egyedül kellene megtalálnia a maga boldogságát, a lehető legjobban megismernie a világot, önmagát és a határait. És csak azután kellene kapcsolatokat kialakítani, két boldog embernek, együtt. Akkor talán van esély a kapcsolatokban is a valódi boldogságra. Van esély arra, hogy az egyik ember ne legyen elnyomva és megnyomorítva egy szerelemben, és ne egy alá-fölé rendeltségi viszony alakuljon ki, amiben az egyik ember teljesen elveszíti önmagát. Ha két egymástól függetlenül is boldog ember találkozik, talán van esély arra, hogy valódi társra, szövetségesre találjanak egymásban, én ebben hiszek. De ma nagyon kevés boldog ember van.
Az Ipsos egy évvel ezelőtti felmérése szerint, amit 24 országban végeztek el, mi az előkelő 24. helyet szereztük meg, azaz nálunk Magyarországon a legboldogtalanabbak az emberek, csupán 53% az aki boldognak érzi magát, vagyis minden második ember boldogtalan… A világ polgárainak többsége elégedett a sorsával 75 százalékuk boldognak érzi magát. Az első helyen meglepő módon Indonézia áll, ott az emberek 92 százaléka élvezi az életet, pedig a lakosság 25 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Átlagosan Indonéziában alacsonyabb az életszínvonal, mint nálunk, a rosszabb anyagi helyzetük mégsem hat ki a hangulatukra. Függetlenítik magukat a körülményektől, ezért nyugodtabbak és életvidámabbak, mint mi magyarok. Azt gondolom az a kulcs, hogy a boldogabb emberek, sosem azt nézik mi az ami nincsen, hanem arra koncentrálnak mi az amijük van! Ebben a szemlélet módban kellene élnünk. Mindenkinek fel kellene hagynia a tanult elvárásoknak való megfeleléssel és a hamis vágyakkal! Szeretnünk kellene egymást és örülnünk annak amit éppen az élet nyújtani tud, meg kellene látnunk mindennek a jó oldalát és nem csak mindig a rosszat!
Egyedül vagy kapcsolatban? A kérdés jó. De szerintem már nem is olyan fontos. Mert mindkettőnek megvan a jó és rossz oldala, de ha csak a jó oldalára koncentrálunk, akkor így is úgy is boldogan élhetünk. Az élet folyamatosan változik, lehet hogy aki ma egyedül van, holnap már kapcsolatban lesz és fordítva. Az én tanácsom az, hogy függetlenítsük magunkat a körülményektől, a boldogság azon múlik, hogy milyen szemüvegen keresztül nézzük a világot!
