Nem értem ezt a mai világot…nagyon nehéz ma épp ésszel kibírni. Azt tapasztalatom, hogy mindenki csak tapogatózik és senki nem tud egy térképpel szolgálni ahhoz hogy megtaláljuk a helyünket benne. Megszülettünk és felnőttünk egy olyan világban, ami már nem érvényes. A szüleink , nagyszüleink élettapasztalata ma inkább már csak tévútra szólítanak és olyan elvárásokat tartalmaznak , aminek a legjobb akaratunk mellett sem tudunk megfelelni, hiszen fenekestül felfordult a világ. A kortársaink esetében pedig hát valljuk be, vak vezet világtalant…… 🙂
Mit lehet hát tenni, hogy megtaláljuk a helyünket és a boldogságunkat a mai világban?
Egyrészről gyerek korunk óta belénk van nevelve, égetve az a minta, amit az előző generációktól örököltünk. Azaz csak akkor lehetsz boldog és értékes tagja a társadalomnak, ha házas vagy és gyereked van. Pont, nincs tovább. A szüleink generációja csak addig büszke a sikereidre, a diplomádra, a munkádra, amíg a 20-as éveidet taposod, de amint átléped a harmincadik élet évedet és egyedülálló vagy, mindez már nem olyan fontos, a szinglik skarlátbetűét égetik lelki szemeikkel a melledbe, vagy az együtt érzőbbek sajnálnak…és vannak időszakok, amikor te is sajnálod magad, mert igenis vágyunk azokra a dolgokra, amit kislány korunkban elképzeltünk, egy szerető társra, esküvőre, gyerekre, családi házra, nevetgélő nagyszülőkre, nagy családi ünnepekre…úgy tanultuk a teljes élet csak ez lehet! Viszont a valóság más…
Egy felmérés szerint a ma élő nők több, mint fele egyedül, hajadonként fog megöregedni, azaz minden második nő!!!!! És ezeknek a nőknek a 90%-a vágyik családra, gyerekre, ami nem fog megadatni neki! És ezt sajnos mi, 30 feletti egyedül álló nők a bőrünkön tapasztaljuk! Tehát beszélnünk kell egy olyan új jelenségről, mint a 30 feletti szingli nők kapuzárási pánikja!!!! Szinte semmit nem lehet erről hallani, pedig vagy tudatosan, vagy tudattalanul, nagyon sok nő, és lehet hogy férfi is átesik ezen. Egy angol felmérés szerint, a kapuzárási pánik már a 35-44 éves férfiak és nők körében is egyre elterjedtebb. Ami nem csoda, hiszen nincsen jövő képünk! Magyarországon ma 100 házasságkötésre 67 válás jut!!!!! Tehát itt nem csak az a gond hogy valaki szingli, lehet hogy talál valakit, szerelmes lesz és férjhez megy, de 60-70 % az esélye hogy utána el fog válni! Vagyis ha a nők fele hajadon marad, a másik felének a 70%-a pedig elvált lesz…nem kell hozzá zseninek lenni, hogy rájöjjünk, hogy új világba léptünk, mert ha nem történik valami radikális változás, akkor itt és most a több évszázada tartó családkép megszűnik… Hogy mi lesz helyette? Csak tippelni lehet…
A pánik kialakulása…
A pánik kialakulása szerintem, ha még sokan tagadják is törvényszerű. Legalábbis annak aki egy kicsit is elgondolkodik a világ dolgain. Hiszen az ami volt már csak nyomokban fellelhető, és az ami lesz azt még csak megsaccolni tudjuk. Elvesztettük a talajt a lábunk alól. Nincs biztonság, sem anyagi, sem emberi vonatkozásban. És én most csak a felszínt kapargatom, itt nagyon komoly ok-okozati összefüggések vannak, amit nálam sokkal jobban hozzáértők boncolgatnak. Viszont nekünk, átlagembereknek, ezzel a helyzettel kell együtt élnünk. Egyre inkább rájövünk, hogy végső soron csak magunkra számíthatunk, nem várhatjuk hogy folyamatosan megmentsen minket valaki, hiszen mások is ugyanezekkel a problémákkal küzdenek, megértő fülekre találhatunk, de ma a problémáink megoldásában csak magunkra számíthatunk. Ezért is van hogy egyre többen fordulnak a spirituális utak felé, hiszen pont arra ösztönöznek minket, hogy önmagunkban keresendő a boldogság forrása és nem a külső tényezőktől kell függnünk. És most az a gondolat fészkelte be magát a fejembe, hogy ez a világ így van jól, ahogy van, mert lehet hogy az “élet” , az egyedül léttel kényszerít rá minket arra, hogy újra önmagunk felé forduljunk, és újra magunkra találjunk. Mert minden belőlünk indul ki, ha hagyjuk hogy csak az egónk irányítson minket, akkor a körülöttünk lévő világ rothadni kezd, és ez a világ eléggé bűzlik már. 🙂 Bizonyára itt az ideje a váltásnak, de benne élni nem egyszerű… (folyt.köv.)
